Pszichés betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

Dohányzásról nem tud aludni. Az alvás kóros állapotai

Kónya Judit, családorvos Az ember életében az alvás rendkívül fontos szerepet kap, hiszen életünk csaknem egyharmadát töltjük alvással. Azonban ha nem tudjuk magunkat kellően kipihenni, annak a másnapi fáradtságon és mérgelődésen kívül más következményei is lehetnek. Az alvás az ember életétől elválaszthatatlan folyamat, melynek zavarai dohányzásról nem tud aludni rontják az életminőséget, negatívan befolyásolják a társas kapcsolatokat, a munkabírást.

Disszomniák A disszomnia az alvászavarok gyakori formája, mikor a beteg idejében elalszik, viszont kora hajnalban felébred és nem tud visszaaludni.

Sokszor azonban ennek az ellenkezője figyelhető meg. Ilyen esetben a beteg nehezen és későn alszik el, az ébredés viszont dohányzásról nem tud aludni időben következik be. Az alvás mennyisége így mindkét esetben lecsökken, ami teljesítményzavarokhoz, nappali álmossághoz vezet. A nehezített elalvás már néhány alkalom után önmagát gerjesztő folyamattá válhat.

Ezt tegye, ha nem tud aludni a folyamatos agyalástól

Hirdetés A beteg előre szorong amiatt, hogy sokáig álmatlanul fog ágyában forgolódni. Ez az öngerjesztő félelem pedig még inkább nehezíti az elalvást, a kórkép ennek köszönhetően egyre súlyosbodik. A szaknyelv ezt az állapotot pszichofiziológiai inszomniának nevezi. Inszomniát okozhat az obstruktív alvási apnoeamikor alvás közben a légutak időről időre elzáródnak.

A betegségnek igen komoly szív- és érrendszeri következményi dohányzásról nem tud aludni. Bővebben  Mi az alvási apnoe? A felső légúti ellenállás szindróma hasonló betegség, azzal a különbséggel, hogy a kórkép nőknél gyakoribb, és a légutak teljes elzáródása nem alakul ki, csak jelentős szűkülete. A betegség így enyhébb tünetekkel és dohányzásról nem tud aludni jár.

A Pickwick-szindróma tipikusan túlsúlyos, középkorú férfiaknál alakul ki. Ebben az esetben a betegek akár az alvási idő felét is légzés nélkül tölthetik, ezáltal a szervezet oxigénhiányos állapotba kerül. Az agyi oxigénhiány következtében a pulzusszám csökken, a vérnyomás pedig nő. Végül a beteg teljesen felébred, de történtekre legtöbbször nem emlékeznek.

Ekkor kezd a légzés, a pulzus és a vérnyomás rendeződni.

Disszomniák

A légzés nélküli szakaszok gyakran egy óra alatt ötször is ismétlődnek, ami a szervezetnek rendkívüli megterhelést jelent az élet egy olyan szakaszában alvásamikor a regenerálódásé lenne a főszerep.

Alvásfüggő mozgászavarok a "nyugtalan láb szindróma" RLS - restless legs syndrome és a "periodikus lábmozgászavar" PLMD - periodic leg movement disordermelyek szintén csökkentik az alvásidőt. Az RLS-re jellemző, hogy a beteg lábaiban, legtöbbször közvetlenül lefekvés után, kellemetlen, néha fájdalmas feszülést tapasztal, mely mozgatásra átmenetileg megszűnik.

Súlyosabb esetekben a tünet akár dohányzásról nem tud aludni is jelentkezhet. A betegség eredete nem tisztázott, öröklött hajlam és a Parkinson-kórral való kapcsolata viszont valószínűsíthető. A PLMD tipikusan a fiatal férfiak betegsége. A jellemző tünet a lábszár átlagosan percenkénti megrándulása, amely sokszor mikroébredéseket eredményez. Az altatók szedéséről Az altató gyógyszert a lefekvés előtt kb.

Nem tudsz aludni?

A BDZ-k izomrelaxáns hatása miatt alvási apnoe ban szenvedő pl. Hazánkban gyakori az alkoholizmusígy különösen hangsúlyozzuk, hogy az alkoholos állapotban potencírozó hatásuk miatt az altatók és nyugtatók kerülendők, a súlyos és kiszámíthatatlan együtthatásuk miatt.

Hiperszomnia Hiperszomniát, azaz nagyfokú aluszékonyságot leggyakrabban a 24 órás alvás-ébrenlét ritmus megváltozása okoz, melyet legtöbbször külső tényezők hoznak létre. A nagy utazások esetében elkerülhetetlen időzónaváltás dohányzásról nem tud aludni a jetlag betegségetamely keleti irányba való utazáskor súlyosabb.

A több műszakban dolgozók szinte kivétel nélkül alvászavaroktól szenvednek, melyek sok esetben évtizedekig is eltartanak. A kiegyensúlyozatlan életvezetés gyakran okoz alvászavarokat, melyeket emiatt külön névvel illetnek az a segítség nem hagyhatja abba a dohányzást. A Sunday night insomnia "vasárnap éjjeli álmatlanság" esetében a hétvégi napokon történő késői felkelés és a délutáni alvás miatt borul fel a megszokott alvás-ébrenlét ritmus.

van-e hatékony dohányzási gyógymód a feleség nem akarja leszokni a dohányzásról

Vannak olyan esetek, amikor a szervezet hibás beállítódása okozza az dohányzásról nem tud aludni kapcsolatos problémákat. A "késleltetett alvásfázis szindróma" esetén az elalvás éjfél után következik be, a felkelés pedig a déli órákban.

hagyja abba a könnyű cigaretta dohányzását

A "korai alvásfázis szindróma" ennek éppen ellentéte: a beteg kora este alszik, kora hajnalban pedig már ébren van. Ezek az állapotok nagyon megnehezítik a mindennapi életbe való beilleszkedést, a hatékony munkavégzést. Képünk illusztráció Paraszomniák A paraszomniák jellemzője, hogy kóros folyamatok zavarják meg az egyébként megfelelő idejű alvási folyamatot.

dohányzásról nem tud aludni

Éjszakai félelmes felriadás esetén a beteg hangos felkiáltással álmában felül, arcán félelem tükröződik. Alvajáráskor a betegek álmukban felkelnek és járkálnak a lakásban. A két állapot hasonlít egymáshoz, mivel ilyenkor a betegek zavartak, nagyon nehezen ébreszthetők, viselkedésük automatikus. Reggel, az ébredést követően az éjszaka történtekre nem emlékeznek egyáltalán. Nagyon fontos ilyenkor a sérülésektől megvédeni őket.

A népesség százalékánál fordul elő az éjszakai fogcsikorgatás, dohányzásról nem tud aludni általában részleges dohányzásról nem tud aludni vezet.

Alváslaboratórium | TBTI

Másodlagos alvás-ébrenlét zavarok A fenti betegségek legnagyobb része egyéb kórállapotok kísérő jelenségeként is előfordulhat. Leginkább az ideggyógyászati, pszichiátriai, belgyógyászati problémák esetében, illetve egyes gyógyszerek alkalmazásakor számíthatunk megjelenésükre.

Az ideggyógyászati betegségek közül alvászavarok az agyi ereket érintő elváltozások, a központi idegrendszer gyulladásos, sérüléses, daganatos elváltozásai esetében fordulnak elő. A pszichiátriai zavarok közül a pánikbetegséga depresszióa mánia, a skizofrénia okoz leginkább alvászavarokat. Bizonytalan élethelyzetek, krízisszituációk pszichiátriai zavar nélkül is kialakíthatják a panaszokat. A belgyógyászati betegségek közül inszomniát okozhat a pajzsmirigy túlműködése, a krónikus lefolyású vesebetegségek főként dializáltak körében gyakori a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgászavar.

A tüdő idült betegségei és a szívbetegségek a szervezet nem megfelelő oxigénellátása miatt okoznak alvásproblémákat. Egyes esetekben az asztmás rohamokat az alvás befolyásolja, provokálhatja. A máj súlyos betegségei és a különböző okokból kialakuló éjszakai gyakori vizelési inger szintén dohányzásról nem tud aludni a fiziológiás alvást.

A gyomorsavtúltengés és a fekélybetegségek alvás közben fájdalmat okoznak, melyek a betegeket felébresztik, ezzel rontva az alvás minőségét és idejét.